Vélemények az Eurovíziós Dalfesztiválról
|
A legtöbb magyar néző számára szinte észrevétlenül zajlott az idei Eurovíziós Dalfesztivál – többek között ez derült ki a fesztivál után készült Medián-felmérésből.
|
A verseny után nagyjából egy héttel a válaszadók több mint négytizede azt mondta, nem is hallott róla, nagyjából ugyanennyien pedig, bár tudtak róla, egyáltalán nem nézték. Igaz, tulajdonképpen nem lenne kevés az a 14 százalék, akik a közvetítésnek legalább egy részét látták (ez a magyar lakosságra kivetítve több mint 1 millió felnőttet jelent), többségük azonban a versenynek csak egy kis részét követte. Összességében az érettségizettek és a fővárosiak körében a legmagasabb (18, illetve 17 százalék) azok aránya, akik legalább részben látták a közvetítést, ám ha leszűkítjük a kört azokra a válaszadókra, akik egyáltalán hallottak a versenyről, akkor a legalacsonyabb iskolai végzettségűek érdeklődtek a legmagasabb arányban. A válaszadók életkora szerint ugyanakkor nem lehet számottevő különbséget kimutatni (1. ábra).
A fesztivál alacsony nézettségét részben az is indokolhatta, hogy Magyarország az idén nem képviseltette magát, ám a fontosabb tényező inkább az érdeklődés hiánya lehetett. A válaszadóknak ugyanis kevesebb mint fele tudta (vagy tippelte helyesen), hogy idén nem indult magyar színekben előadó, és érdekes módon a „nem tudja” válaszokat leszámítva a műsort legalább részben követők sem hallottak erről a lakossági átlagnál magasabb arányban. Ráadásul akik tudták, hogy nem volt magyar versenyző, többnyire nem adtak ennek túl nagy jelentőséget, és mindössze 21 százalékuk érezte úgy, hogy ez egy fontos lehetőség elszalasztása volt. Érthető módon az utóbbi vélemény erőteljesebben jelent meg azok körében, akik legalább részben nézték az idei versenyt: közülük csaknem minden második válaszadó érezte veszteségnek, hogy nem láthatott magyar előadót (2. ábra).
A fesztivál értékét szakmai körökben több okból (a szavazási rendszer mellett a produkciók általában vett színvonala miatt) is vitatni szokták. A legtöbb megkérdezett nem tudott véleményt mondani a versenyszámok színvonaláról, ám még így is jóval többen tudták megítélni, mint ahányan az idei versenyt nézték. És bár viszonylag alacsony azok aránya, akik kimondottan gyengének tartják, a legtöbben változónak ítélték a produkciók általában vett minőségét. Ezzel a válaszadók összességében erős közepesre osztályozták a színvonalat, és az értékelés nem sokkal magasabb azok körében sem, akik legalább részben látták az idei versenyt (3. ábra).
Ami az elmúlt néhány év magyar versenyzőit illeti, közülük egyértelműen Rúzsa Magdi maradt meg a legtöbbek emlékezetében. Ugyanakkor őt is csak a válaszadók 18 százaléka tudta megemlíteni – a NOX együttest és a tavaly versenyző Ádok Zolit pedig még feleannyian sem (4. ábra).
A felmérést 2010. június 4-e és 8-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.